A muszlim többségű Indonéziával szemben Bali lakosainak 93%-a balinéz hindu vallású. Az iszlám (5,7%), keresztény (1,4%) és buddhista (0,6%) hitűek kisebbségben vannak. (Ezek a statisztikák nem tartalmazzák az Indonézia más részéből bevándorlókat!)

 

A hinduizmus földrajzi eredetű szó, az Észak-Indiát elözönlő muszlimok az Indus-vidék lakóit nevezték hinduknak. A folyónév perzsa alakjából képezték a nem iszlám hitű lakosság nevét. Téves az a nézet, hogy a hinduizmus a brahmanizmus megreformált változata, vagy annak a modern korhoz igazított továbbfejlesztése.

 

A hinduizmus rendkívül sokrétű, heterogén vallási képződmény. A több száz vagy ezer isten vagy félisten – beleértve a mitológiai alakokat, növényeket, hegyeket, állatokat, tárgyakat – a vallás hagyományos megközelítését megnehezíti. Az indiai vallások, a hinduizmus, a buddhizmus, és a dzsainizmus kapcsolatban állnak egymással a gyökereiket tekintve, vagy a filozófiai elképzeléseikben. Ugyanakkor ezek az azonos istenhit mellett is szélsőségesen eltérhetnek egymástól.

 

A puránák a világrendszert egy földkorongként képzelik el, amelynek középpontjában a Méru hegy áll. A föld alatt szellemek és démonok laknak, ide kerülnek a gonosztevők. Itt van a hindu pokol. A föld felett egymásra rétegezett világok, az istenek és szellemek lakóhelyei vannak. A világrendszert burok veszi körül és végtelen számú hasonló társával, időtlen idők óta lebeg a világegyetemben. Az upanisadok óta az istenek rangsora és jelentősége a mitológiákban folyamatosan változott, ma a hindu pantheon első helyét a trimurti, azaz a három isten foglalja el. Visnu, a megtartó, Siva, a pusztító és Brahma, a teremtő foglalja el.

 

 

 

A hindu vallás jelképrendzsere meglehetősen gazdag. Megmutatkozik a mindennapi élet eseményeiben, a vallási és rituális élet díszítéseiben, a divatban és a művészetekben is.

 

Az egyik ezek közül a svasztika, ami a szvasztik (boldogság, jólét) szóból származik. A kereszt önmagában sok kultúrában a dinamikus együtthatások szimbóluma. A végükön jobbra vagy balra hajló, megtört keresztek az állandó mozgást jelképezik. A napisten, Szúrja jeleként értelmezik és az ajtófélfára festve az ártó szellemek elűzésében tulajdonítanak neki szerepet. A jobbra tört svasztika Visnu és Ganésa jelképei és a négy életcélt, illetve a szerencsét jelenti. A balra hajló svasztika szerencsétlenséget, romlást jelképez. A nácizmus jeleként, horogkereszt formájában vált ugyan ismertté.

A bindi főként az indiaiaknál elterjedt festett vagy bársonyból készült kör formájú, fél-egy centiméter átmérőjű alakzat a homlokra festve, eredetileg a férjezett, még nem özvegy nők jelképe. A szíve változhat a ruházattól függően, azzal van leginkább összhangban. Különböző társadalmi eseményeken különböző színű bindit viselnek, például temetésen fehéret, esküvőkön pirosat. Napjainkban divatcikként a fiatal hajadon lányok is felteszik, sőt az Indiában élő mohamedán nők is hordják.

A mudrá bizonyos kéztartás, melynek jelképes, gyakran mágikus jelentése van. Az istenszobrok többsége valamelyik mudrá szerint tartja a kezét, melynek a hinduk számára ismert és fontos jelentéstartománya van. A legismertebb mudrá az úgynevezett abhaja-mudrá, a félelemnélküliség (abhaja) kéztartása.

 

Forrás: Wikipédia